A bátor katona

Apáink mondása volt egykoron, amikor a katonaságra került sor beszélgetés közben a következő:

BÁTOR KATONA a TEMPLOMBAN is MER FINGANI.

Szinte biztos vagyok abban, hogy ennek a mondásnak az eredetével a döntő többség nem volt tisztában, és azzal sem, hogy egy ilyen cselekmény mekkora tragédiát generált az ókorban. Több ezer halálos áldozatot követelt ez az illetlen – provokáló cselekmény. A vallási provokációk mindig tragédiákhoz vezetnek, még napjainkban is.

A mondás eredete

A történet valamikor az ÓKORBAN kezdődött, amikor Róma már uralma alá hajtotta JÚDEÁT, a zsidó államot. Akik ismerik a jogtörténetet, azoknak nem jelent újdonságot az, hogy azokban az időkben, a Római Birodalomban viszonylagos liberalizmus is helyet kapott akkor, amikor az elfoglalt népek sorsáról döntöttek. Ilyen előjogot élvezett JUDEA is, amikor rá is kiterjesztették az IUS PELIGRINI – az idegenek jogát.

Ez nem mást jelentett mást, mint azt, hogy a leigázottak elfogadták Róma fennhatóságát, ennek ellentételezéseként viszont megtarthatták bizonyos tekintetben a saját törvényeiket is.

Ezzel igyekezett Róma, valamiféle szimpátiát teremteni a maga számára, és nagyon sok hívőt szerzett a megszállt országokban is. JUDEA, élhette saját egykori életének egy részét. Volt saját uralkodója, működtek az egykori törvények, de Róma mindenre gondosan felügyelt, hogy a bizalommal vissza ne élhessenek.

PÉSZAH a zsidók egyik legnagyobb vallási ünnepe. Ilyenkor a nép összegyűlt az akkori JERUZSÁLEMI NAGYTEMPLOMBAN. A vallási előírásoknak megfelelően tartották az imát, és mondtak beszédet azok, akiknek ez meg volt engedve, illetve kötelességük volt.

Már akkor is ismert volt az úgynevezett RENDEZVÉNY BIZTOSÍTÁS. Ez abból állt, hogy a birodalom kormányzója néhány katonát rendelt ki a templomhoz azért, hogy a rendet segítsenek fenntartani. A szertartás ment és folyt a maga rendje szerint. Egyszer, az egyik római katona, aki úgy vélte, hogy valami vicceset követ el.

HÁTAT FORDÍTOTT a TÖMEGNEK, ELŐRE HAJOLT, MEGMUTATTA MEZTELEN FENEKÉT és egy JÓ NAGYOT, HANGOSAT SZELLENTETT az IMÁDKOZÓK FELÉ.

Mi lett a következmény?

A sértés JUDEA népének és vallásának szólt, ami azonnali vért kívánt. Bosszúra éhes fiatalok estek neki a néhány katonának, akik menekülésre fogták a dolgot. A tömeg haragja azonban egyre nőtt. Róma helytartója úgy ítélte meg a történteket, hogy itt bizony lázadás történt, amit azonnal le kell verni. Egy nehézpáncélos, jelentős létszámú egységet vezényelt a templomhoz azzal, hogy a lázadásnak vessenek véget.

Várható volt, hogy a szép szó nem fog használni, ezért aztán elkezdődött a katonai fellépés, ami a civilek között vérfürdőt eredményezett. Menekültek volna a zsidók a katonák elől, de a szűk templomi bejáratokon a tömeg egyszerre nem tudott kiáramlani. Egymást taposták halálra, másokat pedig a katonák öltek meg.

A rend ugyan helyreállt, de a helyszínen több ezer ember veszítette életét, óriási volt a véráldozat. A szent ünnep így vált rémálommá, ami aztán egész JUDEÁBAN lázadásokhoz vezetett. A RÓMAIAK bosszúból földig rombolták a templomot. Ezzel lényegében megszűnt a zsidó állam is, és besorolták őket azokhoz, akiket leigáztak. Ekkor vált a zsidóság rabszolgává.

Egy fegyelmezetlen katona, aki megsértette saját hadseregének a rendjét is, magaviseletével kivívta az akkori világ egyik legnagyobb vallási lázadását, bekerült a történelembe.

A mondás, azóta is él, bár a tömegeknek az igazi történtekről nincs tudomása. Nagy mondása volt az öregeinknek, akiknek minden vasárnap – katonai kötelező foglalkozásként – misére kellett járni.

Talán valamelyik JUTASI ŐRMESTERNEK lehetett a mondása, ami aztán elterjedt, és mondta boldog, boldogtalan. Így vált szállóigévé egy régi történet az ókorból.

Miért fontos a mondás ma?

Modern korunkban is érzékenyek az emberek a vallásra. Különösen így van ez az ISZLÁM világában, ahol ALLAH ábrázolása fotón, vagy rajzon akár életet is követelő bűncselekménynek számít.

Kigúnyolni egy másik vallás tanait nem igazán okos dolog! Sértheti nagyon sok ember lelkivilágát, érzését, és ezért, akár képesek embert is ölni.

PÁRIZSBAN – mint ismeretes – Charlie Hebdo szerkesztősége ezt nem vette figyelembe. Sorozatosan sértegette az egyik vallási közösséget. Több figyelmeztetést is kaptak, kérték az imámok, hogy fejezzék be a gúnyolódást, mert nem lesz ennek jó vége.

A szerkesztők, a humoristák, az újságírók rá sem hederítettek arra, hogy milyen fenyegetéseket kapnak! Fel sem mérték, tán tudatukban fel sem fogták, hogy amit elkövetnek egy nagy létszámú vallási közösség ellen, akár az életükbe is kerülhet.

Aztán, megtörtént a baj. Néhány fanatikus vallási elkötelezett, egyébként is TERRORISTA beállítottságú személy döntött. Az ISZLÁM nevében megbüntetik a szerkesztőséget, és kivégzik a bűnösöket. Lakoljanak az életükkel azért, mert ki merték gúnyolni, ábrázolni merészelték ALLAHOT, a prófétát.

A történetet ismerjük. Több halálos áldozat, vétlenek is – köztük egy iszlám vallású rendőr – lelte halálát az akció során. Akkoriban fél EURÓPA fel volt háborodva a bűncselekmény miatt, nagyon sokan szimpatizáltak a meggyilkoltakkal.

Nem gondolták végig, hogy egy aljas provokáció sorozat után következett be a terrortámadás, mely az elkövetők szempontjából JOGOS, és TÖRVÉNYES volt.

A türelem és megismerés jelentősége

A modern ember hajlamos lenézni mások vallását, történelmét, más emberek szokásait, törvényeit. Ráerőszakolni egyik pillanatról a másikra törvényeket, szokásokat, vallásokat megváltoztatni nem lehet!

Türelem kell a másik elfogadásához, és bizonyos esetekben meg is kell alkudni abban, hogy ki, milyen vallási nézeteket vall. Ezekre illik figyelni, és nem szabad mások legszemélyesebb érzéseit megsérteni.

A XX. és a XXI. században sajnos a terrorizmus időnként vallási háborúvá fajul. Esnek egymásnak KATOLIKUSOK, ISZLAMISTÁK, BUDDHA HÍVŐK, és mások is. Emberek, akik élhetnének egymás mellett békésen, boldogan, imádhatnák saját szentjeiket, de a pénz, a vagyon, a HATALOM sokakat elvakít. A pénz ma már az igazi hatalom a világban.

Ha a vallásokat nézzük akár egyenként, akár együtt is azt kell látnunk, hogy mindannyian EGYISTEN HÍVEI vagyunk.. Valamikor nagyon régen, egy gyermekkori barátom, aki IZRAELITA volt, mondta az igét magyarul és héberül.

„Egy az Isten ott fent az égben,
és itt a földön lent…”

Évtizedek teltek el, míg megértettem ennek az imának az igazát. ISTENEM! Ne engedd, hogy az emberek, a NEVEDBEN tovább gyilkolják egymást! Te büntesd meg a

BUTA, ám BÁTOR KATONÁT!

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 148

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére