A rendőr ellen

Három évtizedes rendőri múlt van mögöttem. Nagyon fiatalon kezdtem a pályámat, 22 évesen szereltem fel. Sok mindent láttam, tapasztaltam, sok ügyben vettem részt, amikor a rendőrt érte támadás. Általában kisebb fajsúlyú témák voltak ezek, ittas állapotban álltak ellen a rendőri intézkedésnek, aztán dulakodtak egy kicsit, majd megnyugodtak. Soha nem tapasztaltam, hogy az utca embere, a JOGSZERŰEN intézkedő rendőr ellen fordult volna, inkább segítették, támogatták.

Gyulai Károly sérelmére elkövetett emberölés volt az első igazi olyan gyilkossági ügyem, amelynek felderítésében részt vehettem. Akkor éreztem igazán a RENDŐRI ÖSSZETARTÁS erejét, jelentőségét. Nem számított, hogy kinek milyen volt a rendfokozata, a beosztása, csak az, amit az asztalra tett ebben az ügyben. Talán az egyedüli nyomozó voltam a BRFK. Életvédelmi Osztályán, akinek a nevére az első perctől az utolsóig szolgálati használatra – állandó jelleggel – járművet biztosítottak. Mentünk állandóan, mint a „mérgezett egerek” hallgattuk ki a tanúkat, derítettünk fel számtalan más jellegű bűncselekményt. A végső akcióban – az elfogásban – is volt feladatom. Több verziót dolgoztak ki a vezetők, sajnos az, amiben konkrét szerepem lehetett volna – egy önkéntes rendőr túlbuzgósága miatt – meghiúsult…

Egy rendőrt, szolgálatok kívül gyilkoltak meg fiatalok a villamoson. Saját fegyverével lőtték le. A POLITIKA nem állt ki a rendőr mellett, mert a vérében a nagyon hosszú szolgálati idő után – ami a 24 órát is meghaladta- néhány pohárnyi sör elfogyasztásából származó alkohol volt kimutatható. A rendőr, csak azt tette, amire felesküdött, védte a KÖZRENDET, a KÖZBIZTONSÁGOT, életével fizetett, de ezért a végső elismerést is elveszítette, elvették Tőle.

Vácott – ha jól emlékszem, egy gépkocsi feltörő csavarhúzóval szúrta le a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőrt…

Budapesten, a VI. kerületben, a Bajza utcában szintén egy bűnöző támadta meg a rendőrt, aki fegyverét használta. Előbb kitüntették, aztán a politika ismét beleszólt…

Lehetne sorolni a témákat, amikor a rendőr volt az áldozat, vagy a célpont. Nekem, mindegyik fájt, mert ha ismertem, ha nem, a munkatársam, a kollégám volt mindegyik. Amikor a rendőresküt letettük, tudtuk, hogy mit vállalunk.

A mocskos politika nagyon sokszor fordult az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök ellen. Rögtön a rendszerváltás után elsőként a Közlekedésrendészet állományát alázták meg, majd következett az URH szolgálat úgy egészében, majd ezek után amennyiben lehetett, az egyes rendőröket kezdték ki – piszkos módon. Volt, amikor még a Parlament is foglalkozott egy témával – képviselői indítványra! A cél az volt, hogy a fegyveres erőket meggyengítsék, ellehetetlenítsék.

2006. után és előtte is voltak nem csak kísérletek, de konkrét lejáratási akciók is. NŐTÜNTETÉS a rendőrlaktanya előtt, bűnösnek kiáltva ki mindenkit, akik ott teljesítettek szolgálatot. Vádoltak embereket olyanért, amit nem követtek el. Meghurcolták őket, és csak hosszú idő után derült ki az igazság. A POLITIKA azonban elfelejtett BOCSÁNATOT kérni. Megtehették, védettek voltak ott, a Magyar Parlament széksoraiban.

Közben, a legnagyobb kisebbség ellen is hajtóvadászat indult, és nem csak virtuálisan és verbálisan. CIGÁNY BŰNÖZÉS jelszóból a bíróság is kimondta, KÖZBESZÉD lett, de a FASISZTA szó nem lehetett az, mert az már egy pártot jellemzett volna!

Megölte egy kábítószeres gazember a jogszerűen intézkedő rendőrt a Keleti pályaudvarnál. A szélsőjobb azonnal azt hirdette, hogy CIGÁNY a gyilkos, még szemtanúkat is megszólaltattak. Amikor kiderült, hogy az elkövetőnek ehhez a népcsoporthoz semmi köze nincs, akkor kitalálták, hogy ELCIGÁNYOSODOTT!

Gyilkolták a romákat, még a gyermeket sem kímélték, és a rendőrök bizony nem voltak a helyzet magaslatán… Nem akarom bírálni a szervezetet, mert soraikban már akkor is ott voltak azok, akik valamiféle politikát képviseltek – és talán még utasítottak is hiányosságra – ezt bizonyítani nem tudom. A lényeg, hogy az igazi felbujtókra soha nem derült fény! Ma meg már nem is keresik, nem is kutatják…

2006 ban, amikor a FŐVÁROST a huligánok, a felhergelt GAZEMBEREK feldúlták, és ellenük eljárások indultak, a választások után az első intézkedések egyike az volt, hogy ezeket az elemeket felmentették, kártalanították, a RENDŐRÖK SZAVAHIHETŐSÉGÉT elvették. Az egész testületet elbizonytalanították, a vezetőket saját kádereikkel váltották fel, és az eredmények most magukért beszélnek. Nincs KÖZREND, nincs KÖZBIZTONSÁG, és megszűnni látszik az emberek bizalma a rendőrség irányába. Ma már nagyon kevesen állnak oda az intézkedő rendőr mellé – segíteni. Baj esetén azonban elvárják, hogy a kollégák ott legyenek, és segítsenek!

A RENDŐR, tapasztalatom szerint 1990 után a politika könnyen feláldozható áldozat lett. Járulékos veszteségként tartják számon egyesek, és kényük, kedvük szerint bánnak azzal az állománnyal, amelynek az állami TÖRVÉNYESSÉG megvédése a feladata. Elvették a nyugdíjat, amelyet törvényi előírások alapján kaptak, és másodrendű polgárrá minősítették vissza azokat, akik éltek a jogaikkal. Most, mint a bűnözőket figyelik ezt a nagy létszámú emberanyagot és lesik, mikor vehetnék el még azt is, amit jelenleg kapnak – járandóságot. Megalázó ez a történet, de a politika már csak ilyen.

Választások idején az elmúlt időszakokban mindig volt néhány robbantás, néhány terror- cselekménynek álcázott valami, – a tettesek nem nagyon lettek felelősségre vonva. Emlékszem még az ominózus mondatra: „ÉRZEM a PUSKAPOR SZAGÁT!” Tényleg volt puskaporszag utána… Mostanában is elhangzott, hogy lehetnek Magyarországon robbantások, és ártatlan áldozatok is. Lett robbantás, és vannak ÁRTATLAN áldozatok azok közül, akik akár az ÉLETÜKET is feláldoznák azért, amire esküt tettek. Már most, az INTERNETEN sokféle ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLET olvasható… Nem akarom azt hinni, hogy ezeknek van POLITIKAI alapja. Szeretném hinni azt, és remélem ez is az igazság, hogy ezt a cselekményt ALJAS KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZŐK követték el. Lehet, hogy a célpont, valóban a két ártatlan rendőr volt – találomra kiválasztva – vagy az a bomba nem akkor robbant, amikor számították!

Sok még a kérdés az emberekben. Merem remélni, hogy a JÓZAN ÉSZ dönt, és nem az álnokság, ami napjainkat át, meg átitatja. A politika, a HATALOM MEGTARTÁSA érdekében ki tudja mire képes, és mire nem? Már az sem tisztességes eljárás, hogy a kettős állampolgárok levélben szavazhatnak, azok a fiaink, akik azért mentek külföldre, mert EMBER MÓDON kívánnak élni, dolgozni – ők nem tehetik meg egyszerűen, mint amazok, akiket még az adóforintjaikból is rendszeresen támogatunk! Aljasság ez, és ellene, nem sokat tehetünk. A HATALOM megmentése a cél, és nem az, hogy mi, a HAZAI választópolgárok dönthessünk a saját sorsunk felől…!

Majd, október 2. után eldől. Győz-e, az aljasság, vagy a MI akaratunk teljesül?! Most már csak a szavazatok számlálásán dől el minden. Ráadásul nem is mi számolunk…!

Egy biztos! Az urnák közelébe sem megyek október 2.- án!

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 58

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére