Egyedül a játéktéren

Egyedül vagyok a játéktéren. Mindenki más, csak kibic, aki akkor tapsol, ha megengedem. Nézhetik azt, ahogy szórakoztatom magamat, és örülhetnek, amikor az öröm morzsáit szórom közéjük. Igaz, azok a morzsák milliárdokat érnek, ezért aztán támogatnak, védenek, – hazudnak értem szemrebbenés nélkül, – és ha akarom, akár az anyjukat is elárulják, – csak csorogjon a fillér a zsebükbe.

Mit nekem Európa?! Mit nekem Sargentini jelentés, amikor úgyis az van, amit ÉN akarok? Eddig is átvertem a birka magyarokat, ezek után sem kell semmi mást tennem, csak hazudni éjjel, lódítani nappal, és megfenyegetni mindenkit, aki rá mer világítani tetteimre. Enyém a MÉDIA, enyém az irányítás. Itt nem lesz RTL KLUB híradó, és nem lesznek CIVIL megmondó emberek, meg ellenzéki pártok sem. Itt csak Én leszek, csak az Én akaratom érvényesülhet.

Mindenki mást eltaposok, és ha kell el is tüntetem a politika színpadáról. Itt csak az kaphat szerepet, akinek én olyant adok. Vannak bohócok, jó karakterek, kellően bambák is ahhoz, hogy ÉLETHŰEN adják elő a kapott figurát. Vannak és akadnak olyanok, akik faarccal tudnak harcolni a szélmalom ellen, és tán még maguk is elhiszik a sok marhaságot, amit a szájukba adok..!

A magyar emberek, akikre hivatkozok, birkák. Csak kolompos kell nekik, és bégetnek, örülnek, tapsolnak nekem! Ha nincsenek elegen, akkor hozatok külföldről, mert potyázni sokan szeretnek, és a mi adófizetőink ezért sem szólnak érdemben.

Az, hogy néhány százan kimennek az Alkotmány utcába, vagy a Parlament elé, a kutyát sem zavarja. Szombaton és vasárnap tüntetnek, amikor a hivatalokban nincs munka, lényegében csak az őrségnek adnak egy kis izgalmat, akik még a fegyvereket sem veszik elő, hanem együtt röhögnek velem, aki otthon ülök a televízió előtt, és vidáman hintáztatom az unokákat…

Nekem, tiszta hinta az életem. Lendül az jobbra, balra, és innen is csorog egy kis pénz, meg onnan is. Harcban állok a németekkel, a franciákkal, azokkal, akik DEMOKRÁCIÁT akarnak és BÉKÉBEN élnek, de vezető társaimmal simulunk egymáshoz, mint két kicsi legó, a DIKTÁTOROKKAL, a politikai szélhámosokkal, a fasisztákkal…

Enyém az elektronikus MÉDIA. A bamba nézők – mert mi mást mondhatnék rájuk – egyre többen hiszik el azt a hazugságot, amit a szemükbe vágunk. A SARGENTINI jelentést – amelyet el sem olvasnak, meg sem hallgatják azokat, akik ismerik – ennek ellenére, mint a szajkó és a majom engem utánozva mantrázzák, hogy az Országot támadja, nem engem és politikámat – és elhiszik, hogy a BEVÁNDORLÁS az, amit támogatnak.

Ide, csak Én hozhatok bevándorlókat pénzért, akik lehetnek akár KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZŐK, vagy terroristák is – csak fizessenek. Vissza, majd a birka adófizető fogja fizetni a kötvény árát, és annak kamatait. Mi a Tóni gyerekkel jól megszedjük magunkat, és ez a lényeg. Miért is értené meg a birka azt, hogy a VÁGÓHÍD az életére tör, amikor a bejárat előtt szép zöld legelésre váró füvet lát?! Ilyen az én politikám is ebben a témában. Mutatom a semmit, és a délibábra harapnak, mint azok, akiket csak úgy jellemeztem – bamba birkák.

Az EGÉSZSÉGÜGY a béka feneke alatt van. Nem tehetek róla, ha engedték az emberek, a választók, hogy azt tehessünk, amit csak akarunk. Szólni, nem volt érdemes, mert lassan, akadozva működött a dolog – eddig. Most, hogy dől minden össze – ráfogjuk majd a GYURCSÁNYRA és társaira.

Lesznek, akik beszopják ezt is, mert ők, ehhez vannak szokva. Magyar szopás, mondta egykoron a Televízió egyik bemondója, Nem is tudta, hogy akkor az a baki – mennyi igazságot tartalmazott. Jó vicc volt – poénkodtak is rajta sokan, most meg már sírnak, mert halnak, hullnak, a betegek a kórházi ellátatlanságok miatt, a fertőzések következtében. Nem fogjuk kiadni az igazi statisztikát, magunk alatt nem vágjuk a fát.

Ez itt, az Én országom..! Az én játékom, gyermekkori álmom, amit nem fogok, holmi demokrata beütésektől megfertőződött baloldali embereknek, politikusoknak átadni. Soha nem lehettem jó labdarúgó, nem lehettem kiemelt sztár, nem rúghattam a labdát egyetlen nagy csapatban sem, és nem lehettem még válogatott tartalék kerettag sem.

Én játszom az egyszemélyes társasjátékot, és Én határozom meg, hogy az adófizetők pénzét, – amiért Ők dolgoztak meg, mire költöm… Rómában egykoron a diktátorok építettek Colosseumot, adtak cirkuszt a népnek, meg kenyeret. Nos, én ezen csak annyit változtatok, hogy adok stadiont, amit a haverom épít, és amiből annyi anyagot szed ki, amennyiből állva marad az épület, de ahova néző be nem teszi a lábát, mert nincs cirkusz, de büszke vagyok arra, hogy kenyér sincs már a legszegényebbeknek.

Én, ezek szerint, gazdaságosabban működtetem a nekem épített, emlékemre húzott betonkatlanokat, amik majd szépen 10-15 éven belül összeomlanak. Akkor meg jó lesz a törmelék házalapnak, a vidéki embereknek.

Nincs egészségügy – mondják! Minek, kinek..?! A sok temető szökevény nyugdíjasnak?! Kár rájuk a pénzt pocsékolni. Annak is örülnek, ha ilyenkor év végén, meg a választások előtt dobunk nekik egy kis ERZSÉBET UTALVÁNYT, ehetnek két napig, aztán mehetnek a patikába, gyomorfájás elleni pirulákért. Ez is szed össze annyi – munkadarabot – amiből a temetkezési MAFFIA – a haverjaink jól megélhetnek. Nincs orvos – mondják sokan. Minek?! A pórnépnek?! Dolgozzanak hetven éves korukig, aztán meg már olyan mindegy…

Engem akarnak megállítani?! Röhögök a képükbe, és Ők imádnak! Amíg Istent látnak bennem, addig nekem nincs mitől tartanom. Néhány milliárdot átpasszolok a haveroknak reklámra, megzavarom a televízió műsorát, hivatkozok a bamba birkáimra, és májusban, nyerni fogok.

Aljas gazemberek, lesik minden lépésemet. Kutatják, firtatják, mikor, hol járok, kivel üzletek, mivel utazok. Amikor Gyurcsányék használták a magángépet, az más volt, mert lehetett kommunistázni egy jót. Apámnak, anyámnak nem tetszett, de a kormány más tagjának sem nagyon – mert a felmenőket pocskondiáztuk, a HATALOMÉRT mindent. Most, aki azt merészeli firtatni, hogy miért is utazok a köteles haverom gépével, azokat meg fogom büntetni. Rájuk engedem a NAV-ot, bírósági pereket akasztok a nyakukba, és garantálom, hogy Én leszek a nyertes. Itt, más alternatíva nem lesz!

Látnia kell mindenkinek, hogy ebben az országban egyedül Én vagyok a FARKASOKKAL táncoló. Azt mondják, azt teszik, amit mondok. Farkas Flórián, sikkasztott – minden bizonnyal – de abból is a FIDESZNEK és néhány havernek lett haszna. Mi lett belőle?! Semmi.

Mindenki éli világát, és FÉLIX nevű rokonával köpködik SARGENTINIT anélkül, hogy annak jelentéséből egy kukkot is értenének. Az a Járóka Lívia is csak egy a sok liba közül, akiből él csináltam valakit. Kapja az EU fizetést, akkor az a minimális követelmény, hogy a nyelvét jó nagyra nyújtsa ki és csúfolja a demokratákat, vagy gondoljon mindenki – amit csak akar!

Akinek nem tetszik a stílusom, azokra ráengedem a fehér öntudattal rendelkező kis fasisztáimat. Azokat, akik egyetlen intésemre, megismétlik azt, ami 1956 ban történt a KÖZTÁRSASÁG TÉREN. Bemutatkozó akciójukban, csak egyetlen bábot akasztottak. Legyen az figyelmeztetés.

Most, még csak bábokkal játszanak, de később, Vegye mindenki tudomásul, hogy RÖHÖGNI, ebben az országban, csak NEKEM van lehetőségem! Mindenki más, köteles az én kártyáimból játszani. Aki csak egy picit is félre mer nézni, az repül, mint a régi társam – a LAJOS. Most már LÖLŐNEK is kinyílni látszik a csipája. Meg fogom állítani, és ha nem úgy lép, ahogy mondom, megy a levesbe. Ez, egy olyan társasjáték, amelyben én vagyok a dobó, a nyerő, és a végén csak nekem szabad nevetni.

Engem, nem zavarnak UKRAJNA, ROMÁNIA politikai vezetésének megnyilatkozásai. Polgáraik, amíg tőlem kapják az adományt kurvára csendben vannak, és ha kell, akár szembe is fordulnak országuk uraival – értem! Szórom a pénzt, és nem tartozok beszámolni senkinek sem, hogy még meddig. Minden jel szerint addig, amíg van ADÓBEVÉLTEL, és amíg a magyar polgárok meg nem szakadnak.. Ezek meg bírják az iramot, mert kell nekik a korbács, a lekváros, lépes méz, és kell nekik valaki, aki leköpi, megalázza őket naponta. Amíg ezt megkapják, addig ÉN, nem félek.

Lehet aláírásokat gyűjteni addig, amíg engedem. Vannak láncos ebeim, akik a hozzájuk beosztottakat – akár törvénysértés árán is – arra utasítják, hogy akadályozzák meg azt, hogy összejöjjön az a mennyiség, amit már nem hagyhatok figyelmen kívül De sok víz fog addig lefolyni a Dunán és a Tiszán. Jön Erdogan, kérek tőle egy kis katonai, rendészeti támogatást, és a janicsárok majd lerendezik onnan Budáról a Pesten garázdálkodó aláírás gyűjtőket.

Megyek, mert vár a repülő.. Megyek, még nem tudom hová, merre, de hogy kényelmesen fogok utazni, az biztos. Nekem, külön zenekarom is van, akik közben szórakoztatnak. Azt húzzák, hogy

Amerre én járok, bámul a világ.
Irigylik a sok pénzt, ami velem jár.
Én a sok pénzt nem sajnálom,
STADION LESZ MINDENÁRON.

Csak úgy halkan mondom, hogy valahol, Keleten, nyitunk egy kultúrházat, ahol majd a turistaként oda látogató magyarok, megkóstolhatják akár a kutyapörköltet nokedlival is, vagy a száraz kolbászt, Felcsúti Betyár módra…

Vegyétek tudomásul, hogy engem, az igazmondó JUDITH SARGENTINI sem tud megállítani, de még Merkel sem, és Brüsszelnek is fityiszt intek, csak félő, hogy akkor meg kell majd keresnem az elgurult gyógyszereimet.

Várom a májusi választásokat. Remélem, az akkor még élő nyugdíjasok és mások, akiknek én adtam enni, inni, ismét rám szavaznak itthon, és a HATÁROKON túl is. A nemzetközi ügyészségről meg kár álmodni, mert abból sem lesz semmi, amíg Én itt vagyok!

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 58

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére