Éhes pocak

Éhes pocak vagy politikai öntudat?

Magyarország, ahol soha nem az látszik, mint amit igazából szeretnénk megmutatni. Hazug a keresztény szeretet, nem mond igazat a politika, miközben az éhező, szomjazó és fázó gyermekek vágyakozó szemekkel nézik azokat, akiknek megadatott, hogy legalább karácsonykor az asztalon legyen friss hús, néhány szeletke kalács, és ha édességes csomag is kerül a fenyőgally alá, az már maga a Mennyország…

Forrong az internet egy része, mert azt a csodálatos kezdeményezést, amely az ÉHES POCAKOK megtömésére, kibélelésére szerveztek egyetlen estére, valakik meg szeretnék akadályozni. Politikát visznek a mikuláscsomagba édesség helyett. Sok kicsi gyermek nem érti, de időnként a felnőttek sem, hogy az ember, a lelkének egy részét nyújtja akkor, amikor egy keveset szán arra, hogy mások is érezzék a szeretet melegét. Kell az ellenségkép, mert ha az nincs, akkor semmi értelme a kiabálásnak, a folytonos tiltakozásnak valami ellen, ami tudjuk, hogy veszélyes, de időnként vannak emberei pillanatok is, amire figyelni kellene.

Ha visszapörgetem egy keveset az idő kerekét, akkor magam előtt látom azt a vezetőt, aki a karácsonyi kis édességosztásnál alaposan megvámolta az adományt. Kicsi gyermekek, akik egész évben nem vehettek a szájukba csokoládét, cukorkát, vagy finom kis süteményt, szaladtak haza, hogy a náluk még kisebbeket is elhozzák…

Ott álltak, csillogó szemmel, figyelték, hogy jut-e majd mindenkinek a finomságból? Tömték magukba a TÚRÓ RUDIT a csokoládét, a cukorkát és nevettek önfeledten.

A politikus pedig megtömte a kis műanyag szatyorkáját, és a sajátjaira gondolt, akik soha, semmiben szükséget nem szenvedtek.

Egy másik csapatban a helyi vezetők megvámolták az adománykasszát, kivették a pénzeket, amiket azért adományoztak, hogy a hideg télen tudjanak tüzelőt vásárolni, a gyermekeknek pedig némi édességet a nagy keresztény ünnepen.

A károsultak minden esetben a kis fekete szemű, éhes pocakú gyermekek voltak. Korgott és korog most is a gyomor, gyűlik lassan az adomány – de tudjuk,abból nem mindenkinek fog jutni.

Politikusok,akik vezetik az országot egy cseppet sem törődnek a legszegényebbekkel. Repülnek családostól az utcára, a félkarú asszony, a halálosan beteg, ápolásra szoruló már felnőtt gyermekkel és természetesen a kicsikkel, akik nem értik,hogy miért történik meg ez a sok nyomorúság velük, hiszen soha, senkinek nem ártottak.

Gyűlik az adomány! Aztán váratlanul, megjelenik valaki az adományozók sorából, akiről tudjuk, hogy egy jobboldali párt aktivistája.Nem politizál most – mondja, hanem csak azt teszi, amit a szíve parancsol. Adományozna, gyűjtene, de sok százan tiltakoznak. Tiltakoznak az ellen, hogy egy olyan személytől fogadjanak el valamit, akinek pártja katonái időnként fenyegetnek, akik pusztítással felérő beszédeket tartanak.

TILTAKOZNAK azok, akik egyébként nem szorulnak igazán segítségre, akikről tudjuk, hogy szegényen, tisztességesen megélnek abból, amijük van. Adományt, ők sem adnak – talán nincs miből – de TILTAKOZNI, ellenségképet felmutatni kiválóan tudnak.

Közben pedig azok,akik várják a segítséget, nem értik, hogy mi is történik körülöttük. A mostani tiltakozók, nincsenek HATALMI helyzetben, sorsukon változtatni nem tudnak, hiába agitálnak, attól nem lesz tele a kis pocak, amelyik évente egyszer – szeretne megtelni.

Az állami adományok ömlenek a HATÁROKON túlra. Oda, ahol szemmel láthatóan jobb, magasabb az életszínvonal, mit itthon. De ők azok, akik voksolnak, akik eldöntik a fejünk felett, hogy ki vigye a koronát, kinek a kezében legyen a képzeletbeli jogar és gránátalma.

Egyszerű emberek, akiket ha megkérdezünk egyenként, igazából nem tudnának értelmes, saját kútfőből származó mondatokkal válaszolni arra, miért is nem akarják, hogy a nagyon szegények részesülhessenek a JOBBIK adományából. Vannak szóvivők akiknek a tiltakozás létforma. Van ellenségkép, amelyet mindenáron fönt kell tartani még akkor is, ha gyermekeink éheznek, szomjaznak, fáznak, sírnak, mert valami hiányzik az életükből.

Az ország vezető politikusai is átverik, becsapják a legszegényebbeket. Rajtuk nem igazán akarnak segíteni, és ezt bizonyítják is. Bizonyítja a hazug keresztény, aki galádul kilőtte a házi szarvast, és bizonyítja a miniszterelnök, aki az adomány csokoládét is felfalta.

DEDMARÓZ mondtuk egykoron, amikor jött a TÉLAPÓ és osztogatta az ajándékokat. Nem voltak éhes, fázó, gyermekek, mert mindenki kapott valamit – egész évben. Volt a szülőknek munka, volt jövő addig, amíg… Aztán már csak a nyomor, a megalázás, a kirekesztés, a hajléktalanság és a börtönnel való fenyegetés maradt…

Közeledik a SZERETET ÜNNEPE. Sok ezer kis apróság várja, hogy vajon kap  majd ajándékba? Jön a TÉLAPÓ, vagy úgy járnak, mint eddig minden évben? Őket elkerüli, és csak az elmondásokból tudják majd, hogy milyen is volt az a MIKULÁSCSOMAG, az illatos fenyőfa, a meleg kalács, és a finom vacsora az asztalon?

A LÉT HATÁROZZA MEG A TUDATOT – tanultuk egykoron. Nagyon igaz tétele ez annak a politikának! Nincs lét, nincs tudat, csak éhezés,nyomorgás, szenvedés van. Egymás után választanak helyben az emberek vezetőket és látni kell, hogy azok kapják a VOKSOKAT, a kis bársonyszékeket, akik helyben adakoznak – NÉGY ÉVENTE EGYSZER. Ma már nincs jövőkép, ma már nincs ÖNTUDAT, csak hamis szólamok, és még hamisabb próféták. A hamis próféta pedig elutasítja azt az adományt, amit jó szándékkal adnak azok, akik nem gyűlölködnek, de egy olyan pártnak a tagjai, ahol bizony nagyon sokan…

Egyszer, csak egyetlen egyszer, engedjük megtelni azokat a kis éhes pocakokat! Lehet politizálni, véleményt mondani majd később is, amikor arra kerül a sor. De most, amikor a sajátjainkról kell gondoskodni. Merjük elfogadni azt, amit tiszta szívvel adnak, és nem kérnek érte semmit.

A SZERETET ÜNNEPÉN RAGYOGJANAK AZOK A SZÉP SZEMECSKÉK OTT, a FALUVÉGI KIS HÁZACSKÁKBAN is!

AKI TUD, SEGÍTSEN! MI PEDIG FOGADJUK EL.

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 63

Hozzászólás “Éhes pocak

  1. Sajnos tartok tőle hogy a Jobbik nagy lelkesedése a közeljövőben várható Európa Parlamenti és az Önkormányzati választásoknak köszönhető. Valahogy nem hiszek abban ha valaki folyamatosan üldözi a szegényeket, a csillogó fekete szemű gyerekeket családostól, az meg fog térni hirtelen. El fogja felejteni hogy a Fidesz alapította a pártot. Soha többet nem fog segíteni a Fidesz kétharmados hatalmának fenntartásában.

    Akad olyan dolog amiből sose lesz lekvár.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére