Harmadikak lettünk!
Ismét a világ élvonalába került a magyar labdarúgás. A sportújságírók tolonganak azért a csapat körül, hogy legalább néhány szót tudjanak velük váltani. Tömegek tapsolnak, ahol megjelennek.
Megáll a forgalom, közlekedési káosz minden sarkon, minden bevásárló központ körül. Televíziós stábok ostromolják a csapatot, ők pedig hősiesen állják a sarat…
Nem akármilyen sikert arattak ismét hős fiaink. Az idei VILÁGBAJNOKSÁGON a harmadik helyezést érték el. Brazíliát 6 – 4 re, Portugáliát 6 – 5 re vertük, egyedül Chilétől kaptunk zakót, de akkor a fiúk már nagyon fáradtak, meggyötörtek voltak, 7 – 2 lett az eredmény. Ezért, csak a BRONZÉRMET hozhattuk haza.
A csapat, már 13 éve rendszeresen részt vesz a nagy tornán. Mindig jó helyezést értek el, azonban most Mexikóváros ZOKALO nevű főterén önmagukat is felülmúlták. Nagy nemzetközi megmérettetés volt, hiszen 48 ország küldte el legjobb fiait – akiket megbecsülnek, akiket szeretnek, akiket óvnak – még a széltől is.
MEXIKÓVÁROS nemzeti televíziója külön adásban méltatta a rendkívüli teljesítményt. Ültek a játékosok sorban egymás mellett. Kissé kopottas, használt mezük izzadságszagot árasztott. Szemük csillogott, látszott, hogy tényleg büszkék az elért eredményre…
A riporter kedveskedni kívánt nekik és azzal kezdte mondandóját,hogy olyan varázslatosan játszanak, mint a hazai nagyválogatott. A fiúk összenéztek, egyszerre felálltak, és elindultak kifelé a stúdióból.
- Minket ne tessék sértegetni – mondták egyszerre.
- Nem adtunk arra okot, hogy holmi kritikán aluli csapat teljesítményéhez mérjenek minket!
A középcsatárhoz még oda fordult a riporter:
- Ön, úgy kezeli a labdát, mint az a DZSUDZSÁK nevű focista Önöknél a nagyválogatottban. Ilyen szép gólokat, mint amiket Ön rúgott, és olyan passzokat ritkán láthat a mi közönségünk.
Ez volt az a pillanat, amikor a csapatkapitány őszintén felháborodott.
- Ha Önök nem ismerik a magyar labdarúgást akkor is kikérjük magunknak a SÉRTEGETÉST. Mi, igazi sportolók vagyunk, és nem pénzéhes, agyon szponzorált, túlfizetett és finanszírozott politikus kedvencek!
- Nekünk nincs autónk, nincs lakásunk, nincs fűtött talajú pályánk. Mint láthatják, mások által levetett mezt viselünk, a cipőnket már régen meg kellett volna talpalni, sarkaltatni, és maholnap már az aluljárókban sem alhatunk békésen éjszakánként!
MEXIKÓ sportrajongó közönsége el és megnémult. Szentül meg voltak győződve arról, hogy ez a magyar csapat luxus körülmények között él, edzéseiket a legmodernebb technikai eszközökkel támogatja a kormányzat.
- Mi a Mátyás téren szoktunk edzést tartani, ha nincs focilabda, akkor megteszi a rongy is. Közben állandóan figyelnünk kell arra, hogy mikor jön a KÖZTERÜLET FELÜGYELET, akik különös előszeretettel bírságolnak meg minket!
- Alszunk az utcán, az aluljárókban, és ha jön a rendőr, akkor futóbajnokságot rendezünk, mert ha feljelentenek ÉLETVITEL SZERŰ utcai tartózkodásért, könnyen börtönbe kerülhetünk.
Hihetetlen ez a történet, zárta le a félbemaradt műsort a vezető riporter. El fogjuk kísérni a csapatot Budapestre, és közvetíteni fogjuk fogadtatásukat, és megkérdezzük az embereket is arról, hogyan vélekednek arról, amit a középcsatár nyilatkozott..
Budapest. Leszállt a repülő, és Ferihegyen az egyik félreeső hangárnál kialakított ideiglenes utas ellenőrzési helyiségeknél várták a sportolókat.
Közel háromezer HAJLÉKTALAN ember tapsolt, kiabált, táncolt, és friss zsemlét szorongatva, párizsival csomagolva adták át ajándékaikat társaiknak. Közösen majszolták a finom falatokat, és hallgatták az élménybeszámolókat társaiktól, a hős labdarúgóktól…
A kormány is képviseltette magát, egy csenevész emberke tipegett,topogott az egyik helyről a másikra, és adott interjút a magyar újságíróknak. Büszkén beszélt arról, hogy a labdarúgás ismét szép lett, méltó régi, nagy híréhez…
Megvertük a világot, és fiainkra büszkék is vagyunk mindannyian – mondta. Mától, mindenkinek lesz fedél a feje felett. Nem kell félve meghúzódniuk a pályaudvarok félre tolt vagonjaiban, az aluljárókban és azokban a tömegszállásokon, ahol most élnek.
A kormány figyeli az eseményeket, és mostantól megnyitja a sportpályák kapuit, ahol a nagycsapatok eredménytelenek, használhatják a salakos pályát és fürödhetnek is, ha marad nekik meleg víz.
Kapnak majd modern sport mezt, erre Mészáros úr tett felajánlást. Sajnos, mindenki csak egyetlen szerelésre lesz jogosult, melyet majd a következő EURÓPA BAJNOKSÁGON és utána a VILÁGBAJNOKSÁGON viselhetnek majd. Mi, nagylelkűek vagyunk honfitársainkkal, kiváló eredményt elérő sportolóinkkal…
VÉGE az ÜNNEPI FOGADÁSNAK.
A külföldi újságírók csodálkozva nézik, ahogy a hajléktalan tömeg elindul gyalog a város felé. A sportolók egy lerobbant BKV buszra szállnak fel, és egyenesen odautaznak, ahol ezen a napon valamelyik szeretetszolgálat INGYENEBÉDET oszt. Filmezik, ahogy kanalazzák a káposztalevest, törik a meleg kenyeret, és a maradékot egy kis műanyag szatyorba rejtve teszik el vacsorára…
Mennek a Mátyás térre, ahol ismerős arcok fogadják őket. Szétosztják az apró bóvlit, amit Mexikóból hoztak a gyerekeknek, majd szépen sorban bevonulnak a Dankó utcába, ahol már várja őket az OLTALOM szervezet vezetője.
Mondanak közösen egy imát Magyarországért, a sportért, a tisztességért, az emberségért. Innen már mindenki elvonul oda, ahol HÉDERELNI szokott – mondták az újságíróknak…
Holnap már elkezdődik a szokásos edzés. Futás a BKV ellenőrök elől, rohanás oda, ahol ingyen osztják a meleg ételt, időben kell beállni a sorba egy tál levesért…
Labdarúgók, akik kiválóan edzettek FÖLDÖNFUTÁSBAN, és gyakorlottak a NAPFÉNYEVÉSBEN is.
Ők dicsőséget hoztak Magyarországnak, a kormány pedig ellentételezésként bűnözőt farag belőlük, mert nincs fedél a fejük felett. A csapatkapitánynak még a Markóban is meg kell majd jelennie, mert egy túlélési gyakorlatot értettek félre a rendőrök, és feljelentették.
Most majd magyarázkodhat, hivatkozhat, kiváló sport teljesítményére, de attól még a törvény nevében csak egy büdös bogár, akinek a tárgyalását is csak videón keresztül hajlandóak lefolytatni az igazságszolgáltatás emberei.
