Neki csak játék a szerelem

Mostanában, egyre többször lehet a hírekből értesülni arról, hogy felnőtt, nagykorú férfiak, gyermekkorú leánygyermekeket, vagy időnként fiúkat molesztálnak, nem egyszer meg is erőszakolnak… Amikor fény derül az esetre, beindul a tagadásözön, és szinte minden alkalommal a gyermeket vádolják hazugsággal azt, aki az ügyben nem más, mint egy megalázott, sárba taposott emberke…

A KÖZVÉLEMÉNY hangulatát ismét egy ilyen ügy borzolja a végletekig. Híres emberek, boldog családapák lettek megvádolva, akik most védekezésre kényszerülnek. Felelőtlenül ebben a témában megszólalni sem pro, sem kontra ma még nem szabad… Rendőri pályafutásom során sok gyermekmolesztálási üggyel találkoztam, és szinte minden esetben könny szökött az előadók szemébe, amikor az áldozatok történeteit hallottuk, olvastuk…

Kicsi leánykák, vagy fiúcskák, alig tíz évesek. Van, amelyik fizikailag elég fejlett ahhoz, hogy egy aberrált embernek a vágyai beinduljanak. Sokszor, a fejletlenebbekre buknak, friss húsra vágynak. Az elkövetők többsége, nős, családos ember, akiről senki nem feltételezné azt az aljas vágyálmot, ami benne lezajlik, amikor védtelen áldozatát becserkészi, és levadássza…

  • Évike, 10 éves volt. kicsit dundi, de nem kövér testalkatú. Már látszott, hogy fejlődésben van, a nőiesség első jegyei már megjelentek rajta. Sajnos szülei, nem voltak előre látóak, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy akadnak rossz emberek is, akik borzalmas tettre is képesek. Egy alkalommal, amikor az iskolából sétált hazafelé és elköszönt iskolatársaitól, egy kis teherautó állt meg mellette. Vezetője egy fiatal, kedves bácsi volt, aki barátságosan köszöntötte, majd egy utca után érdeklődött. Évike udvariasan válaszolt, de a bácsi vidéki volt – ahogy mondta – és kérte, mutassa meg azt a közeli utcát, mert bizony itt bolyong már jó régen, de nem találja. Amikor a kislány beült az autóba, az hirtelen felgyorsult, abból kiugrani nem lehetett. Keresztül robogtak a városon, és egy vasúti sin pár mögötti bokros területen álltak meg, ahol a közelben egy sorompó is volt. Itt aztán előbb egy kis mese következett, majd amikor annak eredménye nem volt, jött az erőszak… A vérző kis lánykát a gazember egy autóbuszmegálló közelében sorsára hagyta…
  • A TÁNCTANÁR, akit az iskola alkalmazott nagyon kedves volt a kis tanulóihoz. A gyermekek szerették, a szülők azt hitték, csemetéik biztonságban vannak. A tanító bácsi mindig megmagyarázta a lépések jelentőségét, meg is mutatta, hogy a lábakat olyankor hogyan kell tartani. Fel sem tűnt, hogy ilyenkor a gyerekek az ölében vannak, és kezeivel markolássza alsó testüket. A kislányok bugyikájába be, benyúlt, kérte, hogy lazuljanak el, másik kezével pedig a lábakat mozgatta úgy, hogy az bizony ringó mozgást eredményezett. A fiúkat is markolászta, csókolgatta, dicsérte férfiasságukat mondván: SZÉP ERŐS FIÚK LESZTEK NEMSOKÁRA…

Aztán eljött az idő, amikor hol fiúval, hol leánykával maradt a tornaterem öltözőjében korrepetálni. Mindig olyan gyereket választott, akiért nem jöttek a szülők, és valamiféle szeretethiányban szenvedtek. Soha nem tévedett, biztosra ment. Négy, vagy öt kislánnyal, és több kisfiúval játszotta el az úgynevezett szerelmi táncot vigyázva arra, hogy sérüléseket ne okozzon. Lebukását annak köszönhette, hogy amikor a gyermekek év végén kis színházi bemutatót tartottak, egyikük a tanító néninek elmondta, hogy bizony a SZERELMI TÁNCOT is be kellene mutatni…

Tanárok és szülők sírva tettek feljelentést, és beindult a gőzhenger. Kiderült, hogy a tanító bácsi többszörösen büntetett előéletű emberke volt, hasonló jellegű cselekmények miatt az iskolában történő alkalmazása előtt szabadult. De mert valakinek a rokona volt, minden ellenőrzés nélkül felvették…

  • EGY KISLÁNYT, a szomszéd bácsi akart megkörnyékezni. Apukája egyedül nevelte, sokat dolgozott azért, hogy gyermekének mindent megadjon. Okos volt a leányka, és amikor az első olyan közeledés megtörtént, amiről az apukája már beszélt neki – azonnal szólt a szomszéd bácsinak, aki aztán az apukával lerendezte a cukrászt, aki imádott nyalakodni…

Sorolhatnám tovább az eseteket, de azt hiszem, ennyi is bőven elég ahhoz, hogy megértsük… A kedves, aranyos emberek, nem mindig tisztességesek, becsületesek. Lehetnek barátok, ismerősök, vagy ismeretlenek, akik aljas vágyaikat fedve, rejtve tartják addig, amíg áldozatra nem találnak. Mindig arra hivatkoznak, hogy a játékban a kicsik is benne voltak, sőt örültek is neki, erőszakot nem kellett alkalmazniuk.

A családtagok pedig csak néztek, mert az apuka, a szerető férj ördögi tetteiről semmit nem tudtak, eleinte el sem akarták hinni… Az élet, kegyetlen – szokták mondani. Nekünk, felnőtteknek kell gondoskodni arról, hogy gyermekeinknek valamiféle módon felhívjuk a figyelmét azokra a veszélyekre, amik rájuk lesnek.

Most, az INTERNET világában még rosszabb a helyzet. Jönnek a kedves emberek, akik behálózzák a védteleneket, és találkozót kérnek, ami aztán mindig tragédiába torkollik. Látni kell, hogy a gyermek kikkel, hogyan miféle kapcsolatot tart fenn esténként és milyen fotókat oszt meg magáról. Védjük hát meg azokat, akiket szeretünk.

A PEDOFIL NEM SZERETI A GYERMEKET!
NEKI A GYERMEK, VADÁSZZSÁKMÁNY…!

Nekik csak játék a szerelem, de a gyerekeknek maga az életre szóló tragédia… ELŐZZÜK MEG…!

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 58

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére