Útban Brüsszel felé

Becslések szerint ma Európa területén, ahol 560 millió lakos élhet, 15 millió roma származású roma emberrel lehet számolni. Ezek az emberek többnyire a társadalom szélén – eldobva mindentől találhatók.

Történelmi tény, hogy ebben a világban soha nem találták meg igazán helyüket és szerepet sem kaptak arra, hogy önmagukat képviseljék, igazán államalkotó tényezővé váljanak.

Talán csak a legmódosabb államokban kaptak annyi önállóságot, hogy vándoréletüket megtartva, a városok szélén – utazóként – megpihenhettek. Kaptak munkát, gyermekeik a helyi iskolákba is járhattak, de ténylegesen letelepedni igazán soha nem tudtak és tán nem is akartak. Erre én, a választ megadni nem tudom.

A romák magyarországi történetével már nagyon sokan foglalkoztak – többnyire nem roma emberek – és ebből kiválóan megéltek és megélnek ma is. Tanulmányozzák a létünket, a származásunkat, életmódunkat, időnként beszélnek még integrációról is. Azonban azt kell látni, hogy a faluvégi PÉRÓRÓL be a községekbe még akkor sem költözhettek, amikor állítólag szocialista demokratikus államot építettünk.

Volt munka, dolgozhattak is az emberek a gyárakban, a termelőszövetkezetekben, kaptak bért is tisztességgel, csak ami a legfőbb lett volna az – EMBERI JOGOK – egy részéből ki voltak zárva.

Még ma is előfordul, hogy ha valakik ki akartak tűnni a nyomorból, és házat vásároltak a faluban – akkor azt ismeretlenek, TILTAKOZÁSKÉNT – egyszerűen felgyújtották. A HATÓSÁGOK pedig, ahogy már lenni szokott, eredménytelenül zárták le a nyomozást – RONGÁLÁS miatt.

Rendszert váltottunk, de előbbre nem jutottunk.

A nyomor, nyomort szült – és az élet egyre kegyetlenebb és kíméletlenebb lett. A vezető politika mindig megtalálta és megtalálja azt a kiskaput, amelyen keresztül az EUBÓL érkező felzárkóztatásokra küldött milliárdokat el lehessen síbolni. Politikus haveroknak gazdagodni, és a szegényt még jobban elnyomni. Teljesen természetes, hogy akadtak olyanok is, akiknek SZOLGALELKE a felszínre tört és annak ellenére, hogy igazi tudással nem rendelkeznek, a tudatlan embertömegben vezető szerephez jutottak.

Pártokat hoztak létre, szervezetek alakultak, melynek szervezése családi köteléken és kocsmai italozó társak segítségével jöttek létre. A nagy pártok ezt látva támogatták a szélhámosokat és ma is milliárdok úsznak el évente arra, hogy a széltolók, az árulók, a szélhámosok jól érezzék magukat.

Még saját önkormányzatokat is vezethetnek, ahol semmiféle jogkört nem gyakorolhatnak, nem szólhatnak bele az államigazgatásba, a községek politikai életébe, csak kiszolgálják FEHÉR URAIKAT, mint egykoron tették azt a rabszolgatartók fekete hajcsárai.

Most külön, a politikai harcokról beszélni nem akarok, azok eredményei ismertek. Hazánkban eddig szinte minden ilyen roma kezdeményezés elbukott, mert az URAK, a pénzek kezelői így akarták. A korrupt roma vezetők pedig a lopásban partnerek voltak és azt hiszem, ez még sokáig így is lesz.

Van roma értelmiség is

Azonban látni kell, hogy nekik nem igazán nincs beleszólásuk a sok analfabéta, tanulatlan cigányvezető által kordában tartott tömegek életének alakításában.

Kiszorították őket a politika színpadáról. Ha őszinték akarunk lenni, akkor nyugodtan, tiszta szívvel ki is mondhatjuk – nekik sincs kedvük ÖNKÉNT – DALOLVA olyan sárba és mocsokba süllyedni, ahol a disznónak is nagyobb tekintélye van, mint egy cigányvezetőnek a falu végén…

Tisztelet a kivételnek, akik mennek szembe az emberi mocsokkal, és próbálnak utat mutatni a kitörésre, és végre igazi állampolgárrá válni! Kevesen vannak, de munkájuk értéke felbecsülhetetlen.

Kállai Szilvia és Orsós Zsuzsanna, akikre büszkék vagyunk.

Volt egy kezdeményezés.

Nem volt eget rengető nagy találmány, csak éppen azok nem értették meg, akiknek az érdekében a gondolat megszületett.

A terv az volt, hogy roma csoportok egymással összefogva, KÖZÖS AKARATTAL egy autókaravánt alkotnak és elindulnak BRÜSSZELBE. Még az EU választások előtt, és egy KÖZÖS NYILATKOZATOT adnak át az UNIÓT vezető politikusoknak.

A tervek szerint, ahol a karaván áthalad, azokban az országokban élő romák is csatlakoznak majd, és így, egy igazi nagy tömeget alkotva jutnak el az IGAZSÁG és a REMÉNY városába. Időnként, ahol pihenésre megállnak, minden csoport bemutatja saját kultúrájának egy szeletkéjét, közelebb hozva ezzel az embereket egymáshoz.

BÜSSZEL FŐTERÉN, ahol máskor tüntetések zajlanak, ebben az időben EURÓPA ROMÁI együtt mutatkozhattak volna be énekeikkel, táncaikkal, egyéb művészeteik bemutatásával…

Egy fantasztikusan jó és BÉKÉS ötlet, amelynek igazából. anyagi kihatásai sem lettek volna jelentősek. Egy autóban többen is utazgattak volna, a költségek osztódnak, legfeljebb két hétig a résztvevők nem vásároltak volna dohány és ital árut.

Végre, megmutathatta volna magát a romák egy nagy csoportja, hogy tud összefogni, ÖNMAGÁT KÉPVISELNI, és végre kiállni a nemzetközi porondra úgy, mint mások. Emberek, akik elérkezettnek látják az időt arra, hogy legyen saját képviseletük az EU központban.

Azt, hogy VÉGRE TUDATOSULJON ott is, hogy van egy NÉPCSOPORT EURÓPÁBAN, amelyik vágyik arra, hogy kijusson a szabadba, hogy ténylegesen EMBER MÓDON élhessen ott, ahol megszületett.

A KEZDEMÉNYEZÉS ELBUKOTT!

Tudomásul kell venni, hogy a szellemnek ma, Magyarországon a romák között nincs helye. A tanult, az okos, az értelmes embert nem fogadja be a saját közössége, mert valami olyasmit tud, ami számára érthetetlen, felfoghatatlan.

Jobb várni arra, hogy majd a „CIGÁNY VAGYOK” KIÁLTÁSRA jönnek az adományok, a segélyek.

Inkább elviselik a megalázást, a lenézést, a sárba taposást, mint kiállnának önmagukért, gyermekeik jövőjéért. Ez a mentalitás az, ami csábítóvá teszi a nagy pártoknak, hogy négyévente egyszer egy kosárnyi babért megvegyék a szavazatokat.

Azokat a pénzeket, amelyek felzárkóztatásra, oktatásra, lakhatás javítására érkeznek, ellopják, másra használják fel. Természetesen ott vannak az árulók, akik ahol tudják, ott gáncsolják azokat, akik valami újat, valami jobbat szeretnének ennek a népnek.

Tudják, hogy ha megváltoznak a körülmények, akkor már nem lesz rájuk szükség, és a mostani nagyuraknak sem lesz szükségük szolgálataikra. Addig azonban élnek, virulnak, köszönik, jól vannak.

Ma már az utakon nem vonulnak a karavánok.

Csak nagyon kevés helyen hangzik fel esténként a csodálatos muzsika. Az emberek még kevesebb helyen mernek ÖNFELEDTEN szórakozni EGYÜTT közösen romák – nem romák.

A mocskos, és aljas politika ott van a lelkekben, és fertőz, mint a pestis. A szórakozóhelyek bejáratánál pedig ott állnak az alulképzett, a gyűlöletre tanított üres fejű – másra sem alkalmas – biztonsági őrüknek nevezett KÁPÓLEGÉNYEK.

Ők még a magasan képzett, diplomás roma fiatalokat sem engedik BÉKÉSEN szórakozni úgy, ahogy azt FEHÉR EMBERKÉNT tehetnék. Időnként ezek az aljas senkiháziak még a sajátjaikat is leverik, mert azt képzelik, a HATALOM ŐKET támogatja, védi. Hihetik?!

Igen HIHETIK, mert a tények ezt mutatják!

BRÜSSZELBE, nem indultak el a roma csoportok. Talán, ha a szellem megvilágosítja a ma még sötét fejeket, akkor talán májusban, a – nagy megmérettetésen – oda szavaznak, ahova a történelem is megkívánja.

Ha nem, akkor a sötétség még egy ideig uralkodni fog, és a gyertya egyre drágább lesz. Fényt nem fogtok kapni, azért meg kell küzdeni!

Sok évtizede több napon át tart a születésnapom. Azóta az emberség, a becsület és a vidámság a legfontosabb az életemben.
Bejegyzések 148

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Kapcsolódó

Kezdje el beírni amit keres, majd nyomja meg az enter gombot a kereséshez. Törlés: ESC.

Vissza az elejére